Oltári különbség van a beteges gyűjtögetők és az igazi gyűjtők között. Míg az előbbi hátterében valami veszteség áll (szerettük elvesztése, félelem, magány, stb...) és a lakása úgy néz ki, mint egy szemétdomb (sokszor a barátokat, családtagokat sem engedik be az otthonukba); addig az utóbbi esetében egy konkrét tárgy utáni rajongás az alapja, és a lakása úgy néz ki, mint egy múzeum. Egyiket sem tartom egészségesnek egy bizonyos szint elérése után, de egy igazi gyűjtő otthonába azért szívesen ellátogatnék. Ti hogy vagytok ezzel?

De most lássunk pár képet, mindkét fél oldaláról.

(kattints a képre a nagyobb méretért)

(kattints a képre a nagyobb méretért)

Én, és párom is gyűjt pár dolgot, de persze nem ekkora méretekben, és nem ilyen szinten (mert rengeteg pénz kéne hozzá, és persze egy nagy ház is szerintem). De mit is gyűjtünk (szalvéta, minnie egér, spongyabob, bayern münchen, fradi). Azt hiszem kép is dukál hozzá, ugye?

(kattints a képre a nagyobb méretért)

(kattints a képre a nagyobb méretért)

És itt egy videó is a beteges gyűjtögetőkről